Ajánló
Mesepszichológia-meseterápia
Az oldalak biztonságosak, adatot nem rögzítenek, https helyett http-t használnak.
A kisfilmek
megtekintéséhez kattints a szövegre, képekre!
Élő
varázsmese
Idén húsz éves a Mesepszichológia,
akkreditált, egyetemi képzés
Gondolatok a mesékről
A
mindenség kulcsa
>>
Mesélj este gyermekednek <<
Volt gyermekkorodban kedvenc meséd? És mesehősöd?
Talán nincs olyan
ember e világon, aki ne tudna legalább egy kedvenc mesét vagy választott
mesehőst megnevezni. Ugye neked is van ilyen? Nem vagy kíváncsi, hogy
vajon milyen életre szóló közvetlen és közvetett hatások érnek
bennünket a mese, a kedvenc mesehős által?
A téma rengeteg megközelítési,
bemutatási, elemzési lehetőséget rejt nem beszélve a szubjektivitásról.
Ez alól mi sem vagyunk kivételek, megközelítésünk során csak
felvillantunk olyan kevéssé ismert mindennapos és szakmai
ismereteket, amelyek mindenki számára érdekességet, esetleg újdonságot
és tanulságot is jelenthetnek.
Az ember egyéni, az
emberiség történelmi, társadalmi fejlődése és a mesék világa összefügg.
A mesék, mítoszok, legendák a kezdetektől végigkísérik az emberiséget.
Mesék, mítoszok,
legendák
A mesék az idők mélységes
kútjába vezetnek vissza.
Ki ne ismerné?
Talmud, Biblia, Korán.
Az ezeregy éjszaka meséi, Káma-Szútra, Iliász, Odüsszeia, Az
aranyszamár, A csodaszarvas legendája, Száz fabula, Robin Hood, Mesék
az igazságos Mátyás királyról, A róka meg a holló, A rendíthetetlen
ólomkatona, Piroska és a farkas, Hetvenhét magyar népmese, Óz a
nagy varázsló, Micimackó, A kis herceg és így tovább a végtelenségig...
Sokak számára feltűnhet,
hogy a felsorolásban többféle epikai műfaj és csoportosítás
szerepel nagyjából időrendben felsorolva (Kr. e. 2000- napjainkig) és
egybevonva. Kezdjük hát el segítségükkel a témánk felbontását.
Jelentős kultúrtörténeti
emlékekben és a mindennapos vallásgyakorlatban megjelennek a mesék.
Tartalmukban ötvözik a kollektív bölcsességet és az egyéni tanítómeséket.
Ez alól egy vallás sem kivétel, eredjen bármely világrészről, történelmi
korszakból, kultúrából.
A mesék léteznek a
legrégebben, visszavezethetők az emberiség írásbeliségének előtti
történelmi időszakába. Az írásbeliség megjelenésével, a
tartalom és forma részleges változásával válik el a mese a mítoszoktól
és legendáktól.
Mi a mese?
Mesepszichológia
tanfolyamon megtanulhatod!
Két meghatározás és
kiegészítésük:
-
A kollektív tudattalan
tartalmai az archetípusok. Archetípus: a platóni eidosz magyarázó
leírása szerint az ősidők óta meglevő általános képek. Jól
ismert kifejeződésük a mítosz és a mese. (Carl G. Jung.
1875-1961)
-
Minden mesék kezdete a
népmese. Egy olyan csodálatos történet, amely egy közösség
alkotása, szerzője nem ismert. Célja, hogy értékekben gazdag élet
megélésére biztassa hallgatóját. Ezt a célját a szórakoztatáson
keresztül éri el. Fajtái: varázsmese, fabula (tanító mese, állatmese),
csalimese stb.
Mielőtt tovább mennénk, jeleznünk kell
egy bizonytalanságot. Nem minden mese, mítosz*, legenda valóság nélküli.
* Mítosz:
történetének valós alapjai vannak. Valamely valós személyhez,
helyszínhez, cselekményhez kapcsolódó történet, amely később
csodás elemekkel kibővülhet.
Erre a legszebb példák:
A bibliai Noé és családja,
az özönvíz története. Mai kutatások szerint a történet
alapját képező esemény megtörtént. (Legrégebbi írásos emléke
Mezopotámiába, Kr. e. 1300-1500 környékére tehető. Kutatók
szerint még régebben történt, Kr. e. 5. évezred környékén,
alapja lehet például a Boszporusz kialakulása.)
Széljárta Ilion vára.
Trója, mai nevén Truva a Hiszarlik dombon. (Alapítva Kr. e. 3000. A
trójai háborúban elpusztult kb. Kr. e. 1200 vagy 1300-ban.) Heinrich
Schliemann (1822-1890) 1871/73-ban megtalálta Priamosz kincseit
Homérosz Iliásza alapján.
Lehet, hogy Atlantisz
sem csak egy mese?
Kis kitérőnk után
kanyarodjunk vissza fő témánkhoz, a mesékhez.
Hazánkban az óvodákban
népszerű Csiszta mókus figurája és meséje, amely tanmese a dohányzás
ártalmasságáról.
Közoktatásunkban az
alapfokú oktatásban, az ötödik osztályban (10-11 éves
korosztály) tananyag a mese.
A mesék legősibb
fajtája a népmese. Ezen belül időrendben közel azonos időszakban
jelennek meg a varázsmesék és a tanítómesék.
Tanításakor sokan
használják Kalocsai-Kiss-Szabóné (1980) által kidolgozott módszertant:
-
Az
első mese tárgyalásakor a mese vagy annak részlete elmesélhető
bemutatva, hogy a mesének meghatározott kommunikációs célja van
-
Jellemzője,
hogy jó és rossz szereplői vannak
-
Általában
a mesehősnek a legkidolgozottabb a jelleme
-
Mesehősnek
célja, küldetése van, amely elérésében a többi mesehős*,
szereplő segítheti vagy gátolhatja
-
A
népmese szereplői jellegzetes nyelven beszélnek
-
A
varázsmese állandó cselekménysort tartalmaz, egyéni felhasználása
változó. (Állandó cselekmények: kiindulás, próbatételek, esküvő;
állandó szerepkörök: hős, ellenfél, királykisasszony, adományozó
stb.)
-
A
szereplők szerepköre állandó, de egyéni vonásaik mindig mások
*
A néprajzi és mesekutatások alapján minden valódi mesének csak egy
mesehőse van, ő az, akinek a sorsát a mese végig kíséri.
Varázsmese
A mesehős, a szereplők
emberfeletti és csodálatos – a világot, a szereplőket megváltoztatni
képes – hatalommal rendelkeznek. Gyakoriak bennük a nem "evilági"
szereplők. Egyéni tulajdonságaik és jellemzőik szinte minden ilyen
mesetípusban azonosak. (Öreg banya, jóságos anyóka, táltos, tűzokádó
sárkány, démon, kobold, manó, óriás, tündér stb.)
Talán ide vezethető
vissza a világon elterjedt, részleges szabályokon, egyéni mesefűzésen,
a szabad fantázia világán alapuló, cselekménnyel rendelkező,
több szereplős, eljátszható "Fantasy" szerepjátékok
sikere.
Fabulák
(Mesék, tanítómesék,
állatmesék)
Eredetüket tekintve
lehetnek népi bölcsességen, kollektív tudáson és tapasztalaton
alapuló mesék, illetve konkrét szerzőhöz is köthetők. Kiemelkedő
szerzők és művek:
-
Aesopus
(Kr. e. VI. sz.): A róka meg az oroszlán
-
Apuleius
(Kr. u. 158): Az aranyszamár
-
Heltai
Gáspár (1510-1574): Száz fabula
-
Jean
La Fontaine (1621-1695): A róka meg a holló
A fabulák szerkezete
Szinte kivétel nélkül
azonos. Jellemzi:
-
Helyzetrajz
-
A
szereplők párbeszéde
-
A
párbeszéd erkölcsi tartalmát szemléltető cselekmény
-
Az
erkölcsi vagy gyakorlati tanulság
-
Az
afroázsiai és európai népek, indiánok és eszkimók népköltészetének
tanítómeséire jellemző, hogy kevés bennük a részletező leírás,
epikus rész/részlet, a tanulság felé siettetik a párbeszédet
-
Egyéb
európai és esopusi eredetűek, amelyek tudatosan szerkesztettek, a
helyzeteket és szereplőket utalásszerűen említik meg, a párbeszéd
jelentősen csökkentett, a tanulság levonását a hallgatóra bízzák.
Műmese
Szerzője ismert, önálló
írói alkotás, illetve eredeti népmesék átirata. Ide sorolhatók a
legnagyobb meseírók és gyűjtők, mint:
-
Regősök,
dalnokok, bárdok, druidák (az élő népi emlékezet)*
-
Grimm
testvérek: Wilhelm (1786-1859) és Jakob Grimm (1785-1863)
-
Hans Christian Andersen (1805-1875)
-
Benedek Elek (1859-1929)
-
Gárdonyi
Géza (1863-1922)
-
Illyés
Gyula (1902-1983)
* Nevükről
és életükről nem tudunk semmit. Szerepük miatt soroltuk ide őket
.
A
történet jól nyomon követhető a Farkas és a hét kecskegida című
népmese alapján. A mese eredeti szerzője Aesopus (Aiszoposz) a Kr. e.
VI. században. Magyar nyelven Heltai Gáspár 100 fabulájában jelenik
meg, amely a XVI. századtól napjainkig több kiadást élt meg.
Benedek Elek által gyűjtött hazai népmeséket tartalmazó mesekönyvében
már magyar népmeseként jelenik meg a XX. század első harmadában.
A
mese pszichológiája
Itt is a bőség zavarával
küszködhetünk. Hiszünk abban, hogy az evolúció mindenre magyarázatot
ad, ezért ezt itt sem hagyhatjuk ki.
Evolúció és születés
A legújabb kutatások
rávilágítanak a magzati mesék szerepére. A magzati korban a hallószervek
a második hónaptól már működnek. A harmadik hónaptól történő
mesélés javítja az édesanya és gyermekének kapcsolatát, amely a
kihat a terhesség vállalására, lefolyására, szülés után
az újszülött egészségi állapotára, túlélő képességére,
fejleszti a gyermek későbbi boldogulását segítő olyan pszichés és
fiziológiás adottságait és képességeit, mint a figyelem, a tanulóképesség
stb.
A csecsemőkori mondóka-,
"csikimesék" stb. mesélései, cselekedetei kihatnak a
gyermek majdani humorára, a nevetés képességére, az immun-, az
ideg- és a motorikus rendszer, a gyermek egészséges
pszichoszexuális fejlődésére, párkapcsolatára.
Ősbizalom
A gyermek születéskor
és életének a kezdeti szakaszában biológiailag kiszolgáltatott
minden fajta értelemben. Léte a környezetétől függ.
A közvetlen biztonságot,
védelmet, táplálékot, gondozást, a tapintási, nyomási és egyéb
taktilis, a hő, a hang, a szívhang stb. ingereket, kellemes élményeket
ebben a korban az anya jelenti gyermekének. Az anya által nyújtott
ingerek a már jól működő agyi szerveket ingerlik (agytörzs,
talamusz, amygdala). Erik H. Erikson (1963) ezt a szakaszt oralszenzoros
(szájérzékelési) szakasznak nevezte el. Az anya a megbízható és
elvárt külső jelenségből belső bizonyossággá válik. A gyermek
ezen a szinten a fájdalmat a külvilágba, az örömöt a belső világba
szeretné helyezni. Erikson az anya belső biztonságérzetét, meggyőződését
tartja elsődlegesnek a gyermek egészséges személyiségfejlődéséhez.
(Pszichológiai
Kislexikon, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 248. lap)
Az első életévben kívánatos
harmonikus anya-gyermek kapcsolat alapozza meg a gyermek későbbi
bizalmát a világgal, a környezetével szemben, optimizmusát a
dolgok kimenetelével kapcsolatban. A bizalom megtartása a gyermek későbbi
életében kamatozik, pl.: partnerkapcsolatában, szocializációs
folyamataiban, érzelmi életében, szakszóval élve a gyermek egészséges
pszicho-szociális fejlődésében.
Más kutatók
vizsgálatai és feltevései szerint a csecsemőkorban az agykéreg jobb
oldala szorosabb kapcsolatban van az amygdalával, s emiatt is válik az
érzelmi élet működtetőjévé. A bal félteke a verbalitásért (szóbeli
képességek, beszéd) felelős.
Több
kutató feltételezése teszi izgalmassá a kérdést, amelyekből néhányat
bemutatunk.
A két félteke eltérő
fejlődését egyes kutatások is bizonyítják. Ezek szerint a 13 hónaposan
beszélni kezdő kisbabáknál a szóbeli (verbális) reakciók nem
jelennek meg együtt az érzelmi reakciókkal. Ez kb. csak a 19. hónap
után történik meg.
Egyéb
feltevések szerint, amelyek elvezetnek a mesék és a mesélés közvetlen/közvetett
hatásainak az értékeléséhez a következők:
-
Az
amygdala a látó- és halló kéregből érkező bemeneten kívül a
talamuszon keresztül is kap vizuális és hallási ingert
-
Az
amygdala az embernél a kéregből is kaphat szóbeli (verbális)
jelentéseken alapuló információt
Ezzel
eljutottunk ahhoz a későbbi életkori szakaszhoz, ahol a közvetlen
vegetatív (zsigeri) és egyéb testi inger részben/egészében leválik
hordozójáról, az anyáról vagy más családtagról és helyébe lépnek:
a szimbolikus rendszer (beszéd) és a magasabb szintű idegrendszeri pályák.
Az esti mese és körülményei
A
kisgyermekkor lényeges történése volt régen a szülők valamelyikével
történő esti mesehallgatás.
Jellemzői:
-
Testi
jóléti állapot (tisztálkodás és étkezés utáni, jóllakottsági
állapot)
-
Nyugalom
és csend a környezetben
-
Elalvás
közeli, ellazult, "módosult" tudatállapot
-
Gyakori
testkontaktus, bőringer, pl.: simogatás stb.
-
Meghitt
együttlét a szülővel, megerősítve az "ősbizalmat"
-
Esetenként
a történet közös megbeszélése vagy mesélése a kisgyermek kérése
alapján: " Meséld onnan, hogy..." vagy "Azt a részt
meséld, ahol..."
A helyzet, a testi állapot
jelzései, a dolgok, az események történésének idő- és sorrendje
mind felidézik és emlékeztetnek a korai, az első életévek
tapasztalataira.
Mindez
együtt előhívja az ősi, vegetatív (belső szervi és testi, idegi)
reflexpályákban már kialakult és rögzítődött testi érzeteket,
folyamatokat, állapotot.
Emiatt
később a beszéd, a mese hallgatása, a szóbeli ingerek is kivált(hat)ják
az ősi érzések, érzelmek alapjául szolgáló idegi pályák
reakcióit megteremtve a mesehipnózis és a figyelmi folyamatok gyógyító
célú alkalmazási lehetőségeit. Feltevésem szerint az esti
mesemondás és mesehallgatás további folyamatokkal együtt több száz
betegség gyógyításának velünk született eszközrendszerét, új,
szerzett képességeinket óvja meg.
Az esti mese emiatt sokféle pszichoterápiás eljárás, azaz pszichés
folyamatok alkalmazásával történő gyógyítás eszköze vagy célja.
Ugye,
ezután mindig mesélsz majd este gyermekednek?
Mese és a gyermeki
gondolkodás
Jean
Piaget (1896-1980) szerint a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága
óvodáskorban (2-6 év) a művelet előtti szakaszban a tárgyak
megszemélyesítése, az animizmus. A gyermek ennek során az élettelen
tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel csak élőlények
bírnak . Ebben a korban gyakori még, hogy a gyermek valamely dolgot, tárgyat,
természeti jelenséget emberi alakban jelenít meg (antropomorfizmus),
a szándéktulajdonítás, a mágikus gondolkodás, a cél-oksági elv
(finalizmus), az emberi alkotás eredménye minden (artificializmus).
Későbbi
életkorban is jellemző lehet a fantázia-hazugság, amely nem valós
hazugság, hanem a valóság és képzelet világának összemosása, szétválasztására
való képtelenség.
Ebbe a
gondolkodási világba a mesék tökéletesen beleillenek. A gyermek
fantáziájában ő bármely általa kiválasztott mesehős lehet, annak
ruháját, tulajdonságait és céljait magára öltve.
A szülői
esti mese a gyermek fantáziáját, képzelőerejét is fejleszti! Nem látja
el sablonokkal, előre gyártott képi, vizuális élménnyel, mint a tömegkommunikációs
eszközök közül a tévé, videó, mozi stb.
Fogalmak, értelmezések
Sem a nemzetközi,
sem a hazai szakirodalomban nem található pontos meghatározása és
értelmezése az általunk fontosnak tartott új fogalmaknak. Ezért elsőként
megkíséreljük.
Mesepszichológia
A pszichológia egyik
új, kibontakozó területe a mesepszichológia , amely több tudományág (néprajz, nyelvészet,
régészet, biológia és neurobiológia stb.) és saját kutatási
eredményeire alapozva vizsgálja a mesék hatásait, helyét, szerepét
az ember fejlődésében, különböző életkori szakaszaiban. A pszichés
folyamatok és történések beépültek a valódi mesék jellemzőibe. (Juhász, 2005)
Mesediagnosztika és
meseterápia
A mese,
a mesemondás és a mesehallgatás kulturális, társadalmi
gyakorlata, hagyománya az egyén és a társadalom lelki és
testi egészségének a kulcsa. A mesehallgatás élettani és
pszichés folyamatai mindkettőt gyógyítják. Mesékkel feltárható
és kezelhető, meggyógyítható a legtöbb lelki és testi betegség.
A feltáró
módszert
mesediagnosztikának,
gyógyító célú, elsődlegesen pszichés folyamatokon alapuló
tudatos alkalmazását
meseterápiának
nevezzük. (Juhász, 2005, 2014)
Mesékkel,
meseterápiával a lelki betegségek közül a hangulatzavarok, félelmek,
szorongások, a depressziók, a neurózisok egyes fajtái, a fóbiák
gyorsan, kiválóan gyógyíthatók. Az évekig gyógyszeres terápiával
"kezelt" betegek meseterápiával pár hónap alatt tünet- és
gyógyszermentessé válhatnak. A gyermekkori mesehallgatás segít a
feltehetően veleszületett hipnábilitás, a hipnózisra való fogékonyság
megtartásában. Hipnoterápiával a depressziós betegek évekig tartó
gyógyszeres "kezelése" pár kezeléssel kiváltható.*
Ugye, nem kell
ennek az egyéni, családi, társadalmi, népgazdasági, egészség-lélektani
következményeit részleteznünk? Mesékkel a magatartási-,
viselkedési zavarok közé tartozó agresszió, a testvérféltékenység
is megoldható. Nincs olyan pszichoterápiás módszer, amelyik
valamilyen módon ne kötődne a képzelethez, a mesékhez! Lehetetlenség
a 10-féle alapmódszer több száz (?) eljárását
felsorolni. Néhány közülük, amelyek egyben a pszichológiatörténet
nagy korszakait fémjelezték. A pszichoanalízis és irányzatai. S.
Freud (1859-1939) és a szabad asszociáció módszere. C. G. Jung
(1875-1961) pszichés gyógyító eszközei, a képzelet aktív alkalmazása,
az aktív imagináció és technikái. Álomterápia, szimbólumok és
archetípusok. De hozhatunk példákat a kognitív és a humanisztikus
pszichológia területéről is. A nagy pszichológiatörténeti
korszakok közé nehéz behelyezni J. L. Moreno (1889-1974) munkásságát.
Az általa kidolgozott egyéni és csoportos terápiás módszerek
közé tartozik a meséken alapuló pszichodráma, bábterápia. Korunk
a stressz kezeléséről és a megküzdő képességről szól. Ezek
megtanulásához, mindennapi hatékony megoldásához a mesék nélkülözhetetlenek.
A korszerű egészségpszichológia tudománya sem létezhetne nélkülük...
*A
WHO adatai és hazai kutatások alapján (Dr. Kopp Mária és mtsai.) a
hazai munkaképes korosztály ötöde depressziós. A WHO előrejelzése
szerint Európában e pszichés betegségben szenvedők létszáma
2020-ra elérheti a 30%-ot!
Fitt,
karcsú akar lenni? Evészavarral küzd?
ÍRJON,
"FOGYASSZON" MESÉKET!
Mellékhatások
nélkül...
Meseterápiával
a testi tünetekkel, panaszokkal járó betegségek közül többféle
is részben vagy teljesen gyógyítható. Közéjük tartozik a rövidlátást
okozó, a fekélyekkel, bőrkiütésekkel járó betegségek egy része.
A lelki panaszok testi tünetképzést is eredményezhetnek. Az ilyen
megbetegedéseket pszichoszomatikus betegségeknek nevezzük. Meseterápiával
vagy más, köztük mesealapú pszichoterápiás módszerekkel hatékonyan
kezelhetők. Mesékkel a műtéti beavatkozások utáni felgyógyulás
időtartama jelentősen csökkenthető!
Megdöbbentő
volt egyik volt tanfolyami hallgatóm óvodásokkal végzett kutatómunkájának
az eredménye. A gyerekek tiltakoztak a népmesék hallgatása,
eljátszása ellen! Kiderült, hogy otthon szüleik nem mesélnek
nekik... Szerencsére a legtöbb óvodában még más a helyzet!
Gyógyító mesék
A mesék diagnosztikai
és terápiás lehetőségeit már bemutattuk. Nem ejtettünk szót a
hatásmechanizmusairól. Egyik, talán legalapvetőbb folyamata a
projekció (a bennünk levő gondolatok, érzések, tudattartalmak kivetítése
a világról). Ezek feltárásában segíthet a mese, a mesehősök
jelleme stb. Pl.: Kivel, melyik mesehőssel azonosul a gyermek? Mit
jelent a tündér, az óriás? Milyen értékrendek a fontosak számára?
A motívumok gyakran megjelennek más életkori helyzetekben és más
tesztvizsgálatokban. Elég, ha csak a Rorshach-teszt
egyes felelettípusaira utalunk a tartalom elemzése során. A mesék
pszichoanalitikus megközelítésével és felhasználásával
megismerkedhetsz az interneten is megtalálható: Csabai Márta–Csörsz
Ilona– Szőnyi Magda: Gereznebarka (Tündérmesék, együttes élmény,
önismeret) című cikk segítségével.
A
mese, a mesélés, a mesehallgatás szokás- és hagyományrendszere egészségvédő!
Érdekel
a mesediagnosztika és/vagy a meseterápia? (Kattints!)
A
mese szociálpszichológiája
A mese és hallgatása
elősegíti a kisgyermek szocializációs (társadalmi szabályok és
elvárások megtanulása) folyamatát.
A mesehallgatás körülményei
már önmagukban is meghatározóak ebben a folyamatban. Az alapjául
szolgáló ismereteket, történéseket az előzőekben már részben
bemutattuk. Bölcsődében és óvodában a mesehallgatáshoz meg kell
tanulnia alkalmazkodni társaihoz, a pedagógushoz, magához a
helyzethez tartozó szabályokhoz, vágyait tudatosan jeleznie és ellenőriznie
kell. (Egy intézményesített
meseterápiás kutatásunkról olvashatsz: kattints!)
A mesék szereplőinek
a tulajdonságai, céljaik, összecsapásuk eredménye, a mese tartalma,
erkölcsi tanulságainak levonása mind segítik és felgyorsítják a társadalmi
beilleszkedést, a szocializáció folyamatát. A helyes értékrend,
magatartás, viselkedés szabályainak elsajátításában a mese nélkülözhetetlen
eszköz. Minden mesében megtalálható a büntetés és jutalmazás
valamilyen eszközrendszere. (Jutalom pl.: elnyeri fele királyságát,
a királylány kezét, boldogan élnek, amíg meg nem halnak stb.; büntetés
lehet az elbujdokolás, a szülői házból és az országból történő
kitiltás, a kiközösítés élménye és ténye, maga a jól kiszámíthatóan
bekövetkező vereség, a mechanikai sérülés pl.: fejlevágás, kővé
változás. Gyakori a feloldozás és a megbocsátás motívuma.) A mesékben
megjelennek a társadalom újratermeléséhez szükséges motívumok,
pl.: a munka. (Ez sok esetben a próba eszköze is.) A teljesítményigény,
a teljesítmény elvárása. (Pl.: a mesehős nem alhat megadott ideig,
valahány napja van a teljesítéshez stb.) A segítség és elnyert
jutalma stb. Sokat segít a mesék megbeszélése is.
Mese és a nemi
szerep
Szinte minden mesében
megjelenik mindkét biológiai nemet képviselő szereplő, akár eltérő
korosztályból. Ruházatuk, viselkedésük, magatartásuk, társadalmi
szerepük és helyük a cselekményben egyértelműen meghatározott. A
végeredmény, a mesehősök házassága, a családjukban születő
gyermekek lehetővé teszik a korosztálynak megfelelő szintű szexuális
felvilágosítást.
Reméljük, hogy sikerült
olvasóink érdeklődését felkeltenünk e téma iránt, valamint hangsúlyoznunk
az esti együttes mesélés és mesehallgatás élményének a fontosságát.
A mesék pszichológiai elemzése, alkalmazása további kutatásokat igényel.
A
szerző írásait ide kattintva megleled!
Vissza
a lap elejére
|
