Mesepszichológia és meseterápia kezdő és középhaladó tanfolyamok 2017. évben. Fairy tale psychology & therapy - presentations, conferences. Jogtiszta pszichológiai tesztek. Nyelvkönyvek, szótárak nagy kínálatban. Társasházkezelés.

 e-pakk Szakdolgozat

Nyitólap
Fel

Meseriport: Mesepszichológia és meseterápia

 

2015-2008 

Mesepszichológiai és egyéb témájú szakdolgozatok, műhelymunkák

 

Mesepszichológia

 

                                                 

Pszichomesék I.

 

Célkitűzés

 

Pszichológus hallgatók által írt mesék elemzése pályaválasztásuk esetleges okainak feltárására.

 

Nullhipotézis és elemei 

 

1. A pszichológusi pálya választása lehet, hogy valamilyen megoldatlan életeseményre adott válasz. Ez a válasz egy elhárító mechanizmus, a szublimáció formájában jelenhet meg.

 

1./1. A pszichológus hallgatók által írt mesékben tükröződhetnek ezek a megoldatlan életesemények, és a belőlük eredő szükségletek, motivációk, elhárító mechanizmusok, melyek a pszichológusi hivatáshoz vezethettek.

 

1./2. Egyes szükségletek, pszichés tulajdonságok, személyiségjegyek, megküzdési stratégiák, motivációk, elhárító mechanizmusok szignifikánsan jellemezhetik a pszichológus hallgatókat és összefüggésbe hozhatók a pályaválasztásukkal.

 

1./3.  A pszichológus hallgatók által írt mesék elemzésével (a megfelelő tesztekkel, kérdőívekkel kiegészítve) megállapíthatóak és mérhetőek azok a pszichés folyamatok, szükségletek, megküzdési stratégiák, motivációk, személyiségjegyek, melyek a pszichológusi pálya választásához vezethettek.

 

Módszertan

 

Vizsgálati személyek: Harmadéves, negyedéves, ötödéves pszichológus hallgatók.

 

Vizsgálati eszközök: A vizsgálati személyek által írt mesék (30 db).

A vizsgálat elvégzése 30 olyan vizsgálati személlyel, aki meséje megírása után igennel válaszolt írásban arra a kérdésre, hogy a meséjében megjelennek-e a saját életesemények, konfliktusok.

Mélyinterjú, valamint Megküzdési Módok Kérdőív (Ways of Coping), Eysenck-féle Személyiség Kérdőív (EPQ), CISS- 48 teszt (Coping Inventory for Stressful Situations), Életesemény Kérdőív (Paykel-féle Életesemény Kérdőív),  PISI-Teszt, (Psychological Immun System Inventory), Rövid Reménytelenség Skála (Beck-féle)  felvétele.

A vizsgálat menete

 

A vizsgálati személyek által írt mesék elemzése a következő szempontok alapján:

 

1. A mesehős típusának meghatározása és összehasonlítása  a meseíró (továbbiakban vizsgálati személy, v. sz.) egyes személyiségjegyeivel.

A kapott eredmények összevetése, szignifikáns különbség keresése az egyéni vizsgálatok és a csoportos összehasonlítások szintjén.

 

2. A v. sz. meséjében szereplő mesehős megküzdési típusának meghatározása és összehasonlítása a v. sz. megküzdési módjaival, fő típusával.

A kapott eredmények összevetése, szignifikáns különbség keresése az egyéni vizsgálatok és a csoportos összehasonlítások szintjén.

 

3. A mesében megjelenő szükséglet típusának és szintbesorolásának meghatározása és összehasonlítása a v. sz. jelenlegi és múltbéli szükségleteivel.

A kapott eredmények összevetése, szignifikáns különbség keresése az egyéni vizsgálatok és a csoportos összehasonlítások szintjén.

 

4. A mese szükségleti típusának és szintbesorolásának a meghatározása majd összehasonlítása a v. sz. meghatározó életeseményeivel, pályaválasztási motivációival.

A kapott eredmények összevetése, szignifikáns különbség keresése az egyéni vizsgálatok és a csoportos összehasonlítások szintjén.

 

Mind a négy fent említett vizsgálat eredményeinek összevetése, köztük keresztösszefüggések keresése.

 

Az elemzett mesék összevetése az interjúk, a tesztek, és a kérdőívek eredményeivel, tartalmával.

A szükséges statisztikai próbák elvégzése.

 

A kutatás várható eredményei

 

A pszichológus hallgatók által írt mesékben megjelenhetnek azok a megoldatlan szükségletek, életesemények, melyek a pszichológusi hivatás választásához vezethetnek.

 

A pszichológus hallgatókra szignifikánsan jellemzők lehetnek egyes pszichés tulajdonságok, személyiségjegyek, megküzdési stratégiák, megoldatlan szükségletek, elhárító mechanizmusok, pályaválasztási motivációk, amelyek összefügghetnek a pályaválasztásukkal.

A pszichológus hallgatók által írt mesék projektív felületként szolgálhatnak ezek meghatározásához.

 

A szakdolgozat megtekintése

 

Az elkészült szakdolgozatot, eredményeit megismerheted a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetének a könyvtárában. Egy feltárt érdekesség a többféle  összefüggés közül:

 

  • Mi az összefüggés a mesehős típusa és a meseíró egyes személyiségjegyei között? 

Amennyiben a szakdolgozat készítőjével szeretnéd felvenni a kapcsolatot, kattints ide: *

Vissza a lap elejére

Pszichomesék II.

 

Mesepreferencia és megküzdési módok

 

Előszó

 

Mindig öröm számomra, ha egy hallgató a meséket szereti, hát még ha  szerető szívű családapa... 

 

Célkitűzés

 

Az előző kismintás dolgozat eredményeinek összevetése egy eltérő jellemzőkkel rendelkező mintával és a vizsgálat új szempontokkal való kiegészítése. 

 

Nullhipotézis és elemei 

 

A szakdolgozat tizenegy hipotézist vizsgált meg. Ezek közül néhány:

1.      Az első hipotézisemben azt tesztelem, hogy a kereső és bajba jutott mesehős típussal azonosuló vizsgálati személyek különböznek egymástól az Eysenck-féle extraverzió-introverzió és az érzelmi stabilitás-labilitás dimenziók mentén.

 

Ellenhipotézis: A kereső és bajba jutott mesehős típussal azonosuló vizsgálati személyek nem különböznek egymástól az Eysenck-féle extraverzió-introverzió és az érzelmi stabilitás-labilitás dimenziók mentén.

2.      A második hipotézisem szerint a kereső és bajba jutott típusú mesehőssel azonosuló vizsgálati személyek különböznek egymástól a megküzdési stratégiáik alkalmazása terén.

Ellenhipotézis: A kereső és bajba jutott típusú mesehőssel azonosuló vizsgálati személyek nem különböznek egymástól a megküzdési stratégiáik alkalmazása terén.

 

Módszertan

 

Vizsgálati személyek: A hallgató munkahelyén dolgozó, felnőtt korcsoportú, eltérő munkakörű, beosztású, iskolázottságú és családi állapotú férfiak.

   

Vizsgálati eszközök: A vizsgálati személyek által írt saját mesék (40 db), az előző szakdolgozatban felhasznált és új tesztek. 

 

A vizsgálat menete

 

A vizsgálati személyek által írt mesék és teszteredményeik elemzése a tizenegy hipotézis szerint.

A szükséges statisztikai próbák elvégzése.

 

A kutatás várható eredményei

 

"Kutatásom eredményeként „megállapítható, hogy a mesék kétféle sarkított hőstípusa nagy valószínűséggel megegyezik a személyiség irányultságának sarkított modelljével, amelyhez tartozó cselekvések, magatartások, viselkedés módok, megküzdési stratégiák, a stresszkezelés különböző módjai, stb. a mesékben konkrétan is visszatükröződnek. Ezáltal válik a mese, a szerkezete, a szereplői kör archetípussá” (Juhász László, elhangzott szakdolgozati konzultáción, 2009).

 

A szakdolgozat megtekintése

 

Az elkészült szakdolgozatot, az összes hipotézist, az eredményeket megismerheted a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetének a könyvtárában. A dolgozatok választ adnak sokféle érdekes kérdésre, köztük az alábbiakra is:  

  • Mi az összefüggés a preferált mesehős típusa és a meseíró egyes személyiségjegyei, megküzdési stratégiái között? 

  • A szakdolgozatok eredményei hogyan bővíthetik  a meseterápia módszertani eszköztárát? 

Amennyiben a szakdolgozat készítőjével szeretnéd felvenni a kapcsolatot, kattints ide:

Vissza a lap elejére

Pszichomesék III- XV.

A hallgatók munkáit 2011. május 20-a után keresd az intézeti könyvtárban! 

(Kódszám: BPS-1460 Fejlődéslélektan műhelymunka.)

 

  

Kurczina Kinga

A mesék hatása az óvodásokra

Fejlődéslélektan műhelymunkám során Szekeres Eszter kutatótársammal együttműködve egy művészeti óvodát hasonlítottunk össze egy hagyományos óvodával. 

Ennek a célja az volt, hogy megtudjuk, melyik intézményben milyen szerepet kap, hogyan jelenik meg a mese, és mindez hogyan befolyásolja a gyermekek mindennapjait. Ezenkívül megvizsgáltuk a mese generációról generációra való átörökítését. A vizsgálat lefolytatása során az intézmények igazgatónőjének, óvónőinek, szülőinek és óvodásainak tettünk fel kérdéseket mesehallgatási és meseolvasási szokásaikkal kapcsolatban. A kutatás végeztével arra az eredményre jutottunk, hogy a két intézmény között nincs jelentős különbség a mesékhez való hozzáállásban. A két szülői csoport meséről való tudása, és az óvodáról való véleménye eltér egymástól, amely a gyermekeik életében is megjelenik. A hagyományozódás tekintetében kiderült, hogy általában az, akinek meséltek gyermekkorában, mesélni fog gyermekének is.

Kulcsszavak: mese, meseolvasás, hagyományozás, óvodának tulajdonított szerep.

Kapcsolat a szerzővel: 

77nepmese

Szekeres Eszter

 

A mese egy hagyományos és egy művészeti óvodában

Fejlődéslélektan műhelymunkánk során Kurczina Kingával egy művészeti óvodát hasonlítottunk össze egy hagyományos óvodával. Azt vizsgáltuk, hogy melyik intézményben milyen szerepet kap, hogyan jelenik meg a mese; mit gondolnak az adott óvodát választó szülők a meseolvasás fontosságáról, - és mindez hogyan segíti a mese generációról generációra való folyamatos átörökítését. A vizsgálat során az intézmények igazgatóinak, óvónőinek, szülőinek és óvodásainak tettünk fel kérdéseket mesehallgatási/meseolvasási szokásaikkal kapcsolatban. A kutatás eredményei: A két óvoda meséléssel kapcsolatos hozzáállásában nem találtunk eltérést. A két szülőcsoport meséről való tudása és óvodaválasztási motivációja eltér egymástól. Nem sikerült tisztázni, hogy mindezek milyen összefüggésben állnak a mesének a családok életében betöltött szerepével. A mesélés hagyományozódását illetően azt találtuk, hogy akinek meséltek, az később maga is mesélni fog. A két óvodáscsoport jelenlegi és későbbi mesélési szokásai között nem mutatkozott különbség.

Kulcsszavak: mese, meseolvasás, hagyományozás, óvodának tulajdonított szerep.

Kapcsolat a szerzővel (Kattints)

Vissza a lap elejére

 

A segítés és társas támogatás hatása óvodás gyerekek viselkedéses- és egészségmutatóira

Egy új óvodai egészségfejlesztő program kritikai vizsgálata

Siklós Anita (ELTE, klinikai-és egészségpszichológia szakirány)

2011. októberében Juhász László pszichológussal egészségfejlesztő mesepszichológiai programot tartottunk az Ezüstfenyő Óvodában. Kutatásunk középpontjában az a kérdés állt, hogy a mesékhez tartozó és kiegészítő hatásaira épülő program képes-e pozitívan befolyásolni a gyerekek hangulatát, viselkedését és egészségi állapotát? A programot a mesepszichológia területén elismert szakember, Juhász László dolgozta ki 2011-ben. Az alkalmazott módszer a mesékhez kapcsolódva három összetevőre épül, amelyek az immunrendszerrel kölcsönhatásba lépve befolyásolhatják a személy fizikai és mentális egészségi állapotát. A három összetevőt e cikkben nem ismertetjük.  A mért adatok statisztikai elemzésének ellenőrzését Smohai Máté pszichológus végezte.

A gyerekeket három csoportba soroltuk: az egyik csoport részt vehetett a három napos komplex programban (naponta egy megadott tematikához kapcsolódó foglalkozásokkal), a második csoport egy egynapos programban vett részt (csak egyféle tematikájú nap), a harmadik csoport pedig nem részesült beavatkozásban, ők alkották a kontroll csoportot. A program előtt, alatt és után hetente kétszer mértük a gyerekek hangulatát és egyszer az egészségi állapotát. A programot megelőzően felmértük az óvodások viselkedéses jellemzőit, majd másfél hónappal a programot követően megismételtük a mérést annak érdekében, hogy történt-e változás a gyerekek viselkedés repertoárjában.

A kutatás izgalmas eredményeket hozott, a következőkben a kapott eredményekből szeretnék egy kis ízelítőt adni:

Az első eredmény, amit kiemelnék, hogy a programban résztvevő gyerekek három héten keresztül kedvezőbb hangulatról számoltak be, mint a kontroll csoport tagjai. Az eredményeket a következő diagramok szemléltetik:

A következő diagram az egészségügyi okból történő hiányzásokat mutatja be a három csoportban. A programot követő két hétben a komplex csoport tagjainál és az egynapos, egy tematikájú feltételben résztvevőknél alacsonyabb mértékű volt a hiányzások száma a kontroll csoporthoz képest.

Az egészségügyi hiányzások számán kívül még többféle egészségügyi tünetet, szempontot mértünk. Az eredmények több esetben is azt mutatták, hogy a beavatkozást követő kb. két héten keresztül a komplex és az egynapos programban résztvevő gyermekek közül szenvedtek a legkevesebben a mért tünetekben!

Végül még egy fontos eredményt kiemelnék: A programban résztvevő óvodások esetében a szülők a segítő viselkedésformák gyakoriságának növekedéséről számoltak be másfél hónappal a programot követően. Az részletes eredmények a következő diagramon láthatók:

Az ígéretes eredmények ismeretében szeretnénk a kutatást idén kibővítve folytatni! A kutatás részleteiről, egyéb eredményeiről további információ Siklós Anitától kérhető! (http://gyermeklelkivilag.eastside.hu/kutatas).

Anita államvizsgája és szakdolgozata jeles lett, gratulálunk!

A program előnyei

Megelőző funkcióként e programot használhatjuk a beiratkozás, intézményváltás, évszakváltozás, influenza és egyéb járványok előtti 1-2 hétben. Mi a további egyéni és társadalmi haszna? A beteg gyermekek egészségügyi ellátást, esetenként gyógyszereket, kiegészítő táplálékokat (pl. vitamintabletták stb.), szülői vagy egyéb felügyeletet igényelnek. Ezek költsége csökkenthetővé, megtakaríthatóvá válik, a megtakarítás becsült összege milliárd forintokban mérhető. A program további haszna a túlzott mértékű és alkalmú gyógyszerfogyasztás csökkentése vagy megelőzése. A gyógyszerek mellékhatásaiból eredő egyéb veszélyek, következmények kialakulása megelőzhető. A gyermekek megbetegedése és azok gyakorisága önmagában is jelentős szülői stressz forrás. Ez a probléma munkahely elvesztéséhez vezethet, nem beszélve az ilyenkor kialakuló szülői vitákról, veszekedésekről, amelyek hozzájárulhatnak a válások számának növekedéséhez. A betegfelügyeletet ellátó szülők, személyek termelésből való kiesése szintén jelentős vállalati haszon és nemzetgazdasági eredménycsökkentő.
Programunkhoz befektetőket, támogatókat és segítőket keresünk! Akit e cikkben közölteknél is több érdekel, az a szerzők közül találkozhat Siklós Anitával és a kutatást bemutató poszterével a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Nagygyűlésén, 2013. június 6-án délelőtt, az ELTE PPK, VII. ker., Kazinczy u. 27. sz. alatti épületében.

http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=6250&cat=8

Vissza a lap elejére

Bornemissza Katalin

 A személyiség és megküzdési stílus bejósolhatósága saját mesék által (Személyiség és megküzdési stílusok szakdolgozat, 2014)

A kutatás a meseterápia diagnosztikai eljárásait ötvözte a személyiség mérésére használt tesztekkel. A 45 fős, Arany János Tehetséggondozó Program kollégista diákjaival készült vizsgálat lényege a személyiség irányultságának, megküzdési módjának bejósolása volt a 45 darab saját maguk által írt mesék által. A proppi hőstípus, irányultság, megküzdési stílus, szükséglet, meghatározás a mesékből lehetőséget adott a személyek által megalkotott mesehőstípus vizsgálatára, valamint a metamorfózis jelensége kapcsán a kísérleti személyek irányultságának, és megküzdési stílusának következtetésére. A pontos visszamérés az EPQ, BFI valamint a Lazarus tesztjének az alkalmazásával történt. A vizsgálat kapcsán bebizonyosodott az egyén hőstípus irányultságának, és proppi hőstípusának összefüggése az egyén irányultságával. Az egyén szükségletére vonatkozóan főként hiányalapú, szociális szükségletek jelentek meg a mintában, a legmagasabb hierarchia szintjén álló szükségleteket a kereső hőstípussal rendelkező (ambivertált, extravertált) személyekeknél találtam. A megküzdésre vonatkozóan a legtöbb személy problémacentrikus megküzdőnek bizonyult, az extravertált személyek érték el a legmagasabb értékeket a segítségkérés dimenziójában. A magasabb céltudatos cselekvés megküzdési stratégia inkább a kereső hősökkel rendelkező személyekre volt jellemző (ambivertáltak, extravertáltak). A jungi tipológia alapján extravertált mesehősökkel rendelkező személyek magas pontszámot értek el céltudatos cselekvés dimenziójában.

 Kulcsszavak

Arany János Tehetséggondozó Program, BFI, EPQ, irányultság, jungi irányultság, Lazarus- teszt, Maslow piramis, megküzdési módok, meseterápia,  proppi hőstípus

 Kapcsolat 

bornemisza.kata@gmail.com

Kata jelest kapott szakdolgozatára. Kutatása beleilleszkedik, megerősítette és bővítette a 2005 óta folyamatosan gyűlő vizsgálati eredményeket. Gratulálok!

Vissza a lap elejére

Lejko Reka 

Tiltások a mesékben és a hétköznapi valóságban

 

Szakdolgozatomban a tiltások megjelenését vizsgáltam a meséken belül és a hétköznapokban. A mesék esetében magyar népmeséket, azon belül varázs- és tündérmeséket vizsgáltam Benedek Elek ’Többsincs királyfi’ és Illyés Gyula ’Hetvenhét magyar népmese’ kötetei alapján. Az utóbbi esetben, tehát a hétköznapokban megjelenő tiltások vizsgálatára pedig két mintát különítettem el. Ezek közül az első vizsgálati csoport a serdülők (12 – 18 év; 70 fő) voltak, akik esetében a szülő-gyerek viszony intenzív változásokon megy keresztül, a függetlenség, autonómia gyakorlásán keresztül. A második csoport felnőtt (30 – 50 év; 55 fő) populációból állt. Ezen mintán belül alcsoportot képzett a munkahelyi felnőtt (30 – 50 év; 60 fő) csoport, kiknél a munkahelyen előforduló tiltásokra kérdeztem rá. A vizsgálati személyek esetében vizsgáltam a tiltást és annak megszegését egy lehetséges magyarázatára alkalmas pszichológiai elmélet értelmében (mely Juhász László pszichológus által kifejtésre kerül a későbbiekben), majd a tiltások és a szülői nevelési stílus kapcsolatát, a Baumrind által leírt nevelési stílusok mentén. Miután feltártam a felsorolt csoportok egyedeinél (serdülők által írt mesék: 53; felnőttek által írt mese: 41; munkahelyi felnőttek által írt mesék: 41) és a mesékben megjelenő tilalmakat (40 tiltást tartalmazó mese: 64 tiltás), kutatásom arra irányult, hogy mindezen csoportok és a varázs- és népmesék, pl. serdülők és a választott népmesék tiltásainak megszegését kísérő motivációk között milyen hasonlóságok és különbségek találhatóak.

A vizsgált tilalmakat mindhárom mintában szignifikáns mértékben megszegték, az észlelt nevelési stílus pedig korosztályonként és szülő nemétől függően, de mutatott kapcsolatot a tiltásra adott mind projektív, mind tudatos véleménynyilvánításban, valamint a serdülők esetében a varázs- és tündérmesékben vizsgált motivációk tükrözték a serdülők pszichés tartalmait. Eredményeim még további kutatást és bizonyítást igényelnek, azon a téren, hogy a tiltás, mint archetipikus lelki jelenség megállja-e a helyét egy több kultúrát magába ölelő kutatáson belül is, illetve a tartalma által keltett, megszegésben közrejátszó, egyetemes emberi szükségletek archetipikus jelleget mutatnak-e vagy kultúrafüggőek.

 Kulcsszavak 

archetipikus lelki jelenségek, autonómia, Baumrind, nevelési stílusok, népmesék, motiváció, tiltások, tiltások megszegése, varázs- és tündérmesék.

 Példa

  • Hipotézis: A varázs- és tündérmesékben a tiltásokat a hősök megszegik.

  •  Ellenhipotézis: Nem szegik meg a varázs- és tündérmesék hősei a tiltásokat.

Eredmény

A 40 tiltást tartalmazó varázs- és tündérmese 64 tiltása 40 esetben megszegésre került, 23 esetben betartották, 1 esetben pedig megbeszélés által került sor megoldásra. Azaz hipotézisem beigazolódott, ugyanis a tiltások megszegésének mértéke a betartáshoz és megbeszéléshez képest szignifikánsan (alfa = 0,01) nagyobb volt.

 1.      Sz. ábra: A varázs- és tündérmesékben, valamint serdülők, felnőttek és munkahelyi felnőttek által írt mesékben megjelenő tiltásra adott megoldások százalékos eloszlása.

 

Réka szakdolgozata és államvizsgája sikerrel zárult, gratulálok! Munkája, kreatív szemlélete, kérdésfeltevése  jelentős segítség további kutatásaimhoz, köszönöm!

 A szerző elérhetősége: tiltasok@gmail.com

 Vissza a lap elejére