Mese,
szakdolgozat
Meseriport:
Mesepszichológia és meseterápia
2015-2008
Mesepszichológiai
és egyéb témájú szakdolgozatok, műhelymunkák
Mesepszichológia
Pszichomesék
I.
Célkitűzés
Pszichológus
hallgatók által írt mesék elemzése pályaválasztásuk esetleges okainak
feltárására.
Nullhipotézis
és elemei
1.
A pszichológusi pálya választása lehet, hogy valamilyen megoldatlan életeseményre
adott válasz. Ez a válasz egy elhárító mechanizmus, a szublimáció formájában
jelenhet meg.
1./1.
A pszichológus hallgatók által írt mesékben tükröződhetnek ezek a
megoldatlan életesemények, és a belőlük eredő szükségletek, motivációk,
elhárító mechanizmusok, melyek a pszichológusi hivatáshoz vezethettek.
1./2.
Egyes szükségletek, pszichés tulajdonságok, személyiségjegyek, megküzdési
stratégiák, motivációk, elhárító mechanizmusok szignifikánsan
jellemezhetik a pszichológus hallgatókat és összefüggésbe hozhatók a pályaválasztásukkal.
1./3.
A pszichológus hallgatók által írt mesék elemzésével (a megfelelő
tesztekkel, kérdőívekkel kiegészítve) megállapíthatóak és mérhetőek
azok a pszichés folyamatok, szükségletek, megküzdési stratégiák, motivációk,
személyiségjegyek, melyek a pszichológusi pálya választásához
vezethettek.
Módszertan
Vizsgálati
személyek: Harmadéves, negyedéves, ötödéves
pszichológus hallgatók.
Vizsgálati
eszközök: A vizsgálati személyek által írt
mesék (30 db).
A
vizsgálat elvégzése 30 olyan vizsgálati személlyel, aki meséje megírása
után igennel válaszolt írásban arra a kérdésre, hogy a meséjében
megjelennek-e a saját életesemények, konfliktusok.
Mélyinterjú,
valamint Megküzdési Módok Kérdőív (Ways of Coping), Eysenck-féle Személyiség
Kérdőív (EPQ), CISS- 48 teszt (Coping Inventory for Stressful Situations), Életesemény
Kérdőív (Paykel-féle Életesemény Kérdőív),
PISI-Teszt, (Psychological Immun System Inventory), Rövid Reménytelenség
Skála (Beck-féle) felvétele.
A
vizsgálat menete
A
vizsgálati személyek által írt mesék elemzése a következő szempontok
alapján:
1.
A mesehős típusának meghatározása és összehasonlítása
a meseíró (továbbiakban vizsgálati személy, v. sz.) egyes személyiségjegyeivel.
A
kapott eredmények összevetése, szignifikáns különbség keresése az egyéni
vizsgálatok és a csoportos összehasonlítások szintjén.
2.
A v. sz. meséjében szereplő mesehős megküzdési típusának meghatározása
és összehasonlítása a v. sz. megküzdési módjaival, fő típusával.
A
kapott eredmények összevetése, szignifikáns különbség keresése az egyéni
vizsgálatok és a csoportos összehasonlítások szintjén.
3.
A mesében megjelenő szükséglet típusának és szintbesorolásának meghatározása
és összehasonlítása a v. sz. jelenlegi és múltbéli szükségleteivel.
A
kapott eredmények összevetése, szignifikáns különbség keresése az egyéni
vizsgálatok és a csoportos összehasonlítások szintjén.
4.
A mese szükségleti típusának és szintbesorolásának a meghatározása majd
összehasonlítása a v. sz. meghatározó életeseményeivel, pályaválasztási
motivációival.
A
kapott eredmények összevetése, szignifikáns különbség keresése az egyéni
vizsgálatok és a csoportos összehasonlítások szintjén.
Mind
a négy fent említett vizsgálat eredményeinek összevetése, köztük keresztösszefüggések
keresése.
Az
elemzett mesék összevetése az interjúk, a tesztek, és a kérdőívek eredményeivel,
tartalmával.
A
szükséges
statisztikai próbák elvégzése.
A
kutatás várható eredményei
A
pszichológus hallgatók által írt mesékben megjelenhetnek azok a megoldatlan
szükségletek, életesemények, melyek a pszichológusi hivatás választásához
vezethetnek.
A
pszichológus hallgatókra szignifikánsan jellemzők lehetnek egyes pszichés
tulajdonságok, személyiségjegyek, megküzdési stratégiák, megoldatlan szükségletek,
elhárító mechanizmusok, pályaválasztási motivációk, amelyek összefügghetnek
a pályaválasztásukkal.
A
pszichológus hallgatók által írt mesék projektív felületként szolgálhatnak
ezek meghatározásához.
A
szakdolgozat megtekintése
Az
elkészült szakdolgozatot, eredményeit megismerheted a Károli Gáspár Református
Egyetem Pszichológia Intézetének a könyvtárában. Egy feltárt érdekesség
a többféle összefüggés közül:
Amennyiben
a szakdolgozat készítőjével szeretnéd felvenni a kapcsolatot, kattints ide:
*
Pszichomesék
II.
Mesepreferencia
és megküzdési módok
Előszó
Mindig
öröm számomra, ha egy hallgató a meséket szereti, hát még ha szerető
szívű családapa...
Célkitűzés
Az
előző kismintás dolgozat eredményeinek összevetése egy eltérő jellemzőkkel
rendelkező mintával és a vizsgálat új szempontokkal való kiegészítése.
Nullhipotézis
és elemei
A
szakdolgozat tizenegy hipotézist vizsgált meg. Ezek közül néhány:
.
1.
Az első hipotézisemben azt tesztelem, hogy a kereső és bajba jutott mesehős
típussal azonosuló vizsgálati személyek különböznek egymástól az
Eysenck-féle extraverzió-introverzió és az érzelmi stabilitás-labilitás
dimenziók mentén.
Ellenhipotézis:
A kereső és bajba jutott mesehős típussal azonosuló vizsgálati személyek
nem különböznek egymástól az Eysenck-féle extraverzió-introverzió és az
érzelmi stabilitás-labilitás dimenziók mentén.
2.
A második hipotézisem szerint a kereső és bajba jutott típusú mesehőssel
azonosuló vizsgálati személyek különböznek egymástól a megküzdési
stratégiáik alkalmazása terén.
Ellenhipotézis:
A kereső és bajba jutott típusú mesehőssel azonosuló vizsgálati személyek
nem különböznek egymástól a megküzdési stratégiáik alkalmazása terén.
Módszertan
Vizsgálati
személyek: A
hallgató munkahelyén dolgozó, felnőtt korcsoportú, eltérő munkakörű,
beosztású, iskolázottságú és családi állapotú férfiak.
Vizsgálati
eszközök: A vizsgálati személyek által írt
saját mesék (40 db), az előző szakdolgozatban felhasznált és új
tesztek.
A
vizsgálat menete
A
vizsgálati személyek által írt mesék és teszteredményeik elemzése a
tizenegy hipotézis szerint.
A
szükséges
statisztikai próbák elvégzése.
A
kutatás várható eredményei
"Kutatásom
eredményeként „megállapítható, hogy a mesék kétféle sarkított hőstípusa
nagy valószínűséggel megegyezik a személyiség irányultságának sarkított
modelljével, amelyhez tartozó cselekvések, magatartások, viselkedés módok,
megküzdési stratégiák, a stresszkezelés különböző módjai, stb. a mesékben
konkrétan is visszatükröződnek. Ezáltal válik a mese, a szerkezete, a
szereplői kör archetípussá” (Juhász László, elhangzott szakdolgozati
konzultáción, 2009).
A
szakdolgozat megtekintése
Az
elkészült szakdolgozatot, az összes hipotézist, az eredményeket megismerheted a Károli Gáspár Református
Egyetem Pszichológia Intézetének a könyvtárában. A dolgozatok választ
adnak sokféle érdekes kérdésre, köztük az alábbiakra is:
-
Mi
az összefüggés a preferált mesehős típusa és a meseíró egyes személyiségjegyei,
megküzdési stratégiái között?
-
A
szakdolgozatok eredményei hogyan bővíthetik a meseterápia módszertani
eszköztárát?
Amennyiben
a szakdolgozat készítőjével szeretnéd felvenni a kapcsolatot, kattints ide:
Vissza
a lap elejére
Pszichomesék
III- XV.
A hallgatók munkáit 2011. május 20-a után keresd az intézeti könyvtárban!
(Kódszám: BPS-1460 Fejlődéslélektan műhelymunka.)
Kurczina
Kinga
A
mesék hatása az óvodásokra
Fejlődéslélektan
műhelymunkám során Szekeres Eszter kutatótársammal együttműködve egy művészeti
óvodát hasonlítottunk össze egy hagyományos óvodával.
Ennek
a célja az volt, hogy megtudjuk, melyik intézményben milyen szerepet kap,
hogyan jelenik meg a mese, és mindez hogyan befolyásolja a gyermekek
mindennapjait. Ezenkívül megvizsgáltuk a mese generációról generációra
való átörökítését. A vizsgálat lefolytatása során az intézmények
igazgatónőjének, óvónőinek, szülőinek és óvodásainak tettünk fel kérdéseket
mesehallgatási és meseolvasási szokásaikkal kapcsolatban. A kutatás végeztével
arra az eredményre jutottunk, hogy a két intézmény között nincs jelentős
különbség a mesékhez való hozzáállásban. A két szülői csoport meséről
való tudása, és az óvodáról való véleménye eltér egymástól, amely a
gyermekeik életében is megjelenik. A hagyományozódás tekintetében kiderült,
hogy általában az, akinek meséltek gyermekkorában, mesélni fog gyermekének
is.
Kulcsszavak:
mese, meseolvasás, hagyományozás, óvodának tulajdonított szerep.
Kapcsolat a szerzővel:
Szekeres
Eszter
A
mese egy hagyományos és egy művészeti óvodában
Fejlődéslélektan
műhelymunkánk során Kurczina Kingával egy művészeti óvodát hasonlítottunk
össze egy hagyományos óvodával. Azt vizsgáltuk, hogy melyik intézményben
milyen szerepet kap, hogyan jelenik meg a mese; mit gondolnak az adott óvodát
választó szülők a meseolvasás fontosságáról, - és mindez hogyan segíti
a mese generációról generációra való folyamatos átörökítését. A
vizsgálat során az intézmények igazgatóinak, óvónőinek, szülőinek és
óvodásainak tettünk fel kérdéseket mesehallgatási/meseolvasási szokásaikkal
kapcsolatban. A kutatás eredményei: A két óvoda meséléssel kapcsolatos
hozzáállásában nem találtunk eltérést. A két szülőcsoport meséről
való tudása és óvodaválasztási motivációja eltér egymástól. Nem sikerült
tisztázni, hogy mindezek milyen összefüggésben állnak a mesének a családok életében
betöltött szerepével. A mesélés hagyományozódását illetően azt találtuk,
hogy akinek meséltek, az később maga is mesélni fog. A két óvodáscsoport
jelenlegi és későbbi mesélési szokásai között nem mutatkozott különbség.
Kulcsszavak:
mese, meseolvasás, hagyományozás, óvodának tulajdonított szerep.
Kapcsolat a szerzővel
(Kattints)
Vissza
a lap elejére
A segítés és társas támogatás hatása óvodás
gyerekek viselkedéses- és egészségmutatóira
Egy új óvodai egészségfejlesztő
program kritikai vizsgálata
Siklós Anita
(ELTE, klinikai-és egészségpszichológia szakirány)
2011.
októberében Juhász László pszichológussal egészségfejlesztő
mesepszichológiai programot tartottunk az Ezüstfenyő Óvodában. Kutatásunk
középpontjában az a kérdés állt, hogy a mesékhez tartozó és kiegészítő
hatásaira épülő program képes-e pozitívan befolyásolni a gyerekek
hangulatát, viselkedését és egészségi állapotát? A programot a
mesepszichológia területén elismert szakember, Juhász László dolgozta ki
2011-ben. Az alkalmazott módszer a mesékhez kapcsolódva három összetevőre
épül, amelyek az immunrendszerrel kölcsönhatásba lépve befolyásolhatják
a személy fizikai és mentális egészségi állapotát. A három összetevőt
e cikkben nem ismertetjük. A mért adatok statisztikai elemzésének
ellenőrzését Smohai Máté pszichológus végezte.
A
gyerekeket három csoportba soroltuk: az egyik csoport részt vehetett a három
napos komplex programban (naponta egy megadott tematikához kapcsolódó
foglalkozásokkal), a második csoport egy egynapos programban vett részt (csak
egyféle tematikájú nap), a harmadik csoport pedig nem részesült beavatkozásban,
ők alkották a kontroll csoportot. A program előtt, alatt és után hetente kétszer
mértük a gyerekek hangulatát és egyszer az egészségi állapotát. A
programot megelőzően felmértük az óvodások viselkedéses jellemzőit, majd
másfél hónappal a programot követően megismételtük a mérést annak érdekében,
hogy történt-e változás a gyerekek viselkedés repertoárjában.
A
kutatás izgalmas eredményeket hozott, a következőkben a kapott eredményekből
szeretnék egy kis ízelítőt adni:
Az
első eredmény, amit kiemelnék, hogy a programban résztvevő gyerekek három
héten keresztül kedvezőbb hangulatról számoltak be, mint a kontroll csoport
tagjai. Az eredményeket a következő diagramok szemléltetik:
A
következő diagram az egészségügyi okból történő hiányzásokat mutatja
be a három csoportban. A programot követő két hétben a komplex csoport
tagjainál és az egynapos, egy tematikájú feltételben résztvevőknél
alacsonyabb mértékű volt a hiányzások száma a kontroll csoporthoz képest.
Az
egészségügyi hiányzások számán kívül még többféle egészségügyi tünetet,
szempontot mértünk. Az eredmények több esetben is azt mutatták, hogy a
beavatkozást követő kb. két héten keresztül a komplex és az egynapos
programban résztvevő gyermekek közül szenvedtek a legkevesebben a mért tünetekben!
Végül
még egy fontos eredményt kiemelnék: A programban résztvevő óvodások esetében
a szülők a segítő viselkedésformák gyakoriságának növekedéséről számoltak
be másfél hónappal a programot követően. Az részletes eredmények a következő
diagramon láthatók:
Az
ígéretes eredmények ismeretében szeretnénk a kutatást idén kibővítve
folytatni! A kutatás részleteiről, egyéb eredményeiről további információ
Siklós Anitától kérhető! (http://gyermeklelkivilag.eastside.hu/kutatas).
Anita államvizsgája és
szakdolgozata jeles lett, gratulálunk!
A program előnyei
Megelőző
funkcióként e programot használhatjuk a beiratkozás, intézményváltás, évszakváltozás,
influenza és egyéb járványok előtti 1-2 hétben. Mi a további egyéni és
társadalmi haszna? A beteg gyermekek egészségügyi ellátást, esetenként gyógyszereket,
kiegészítő táplálékokat (pl. vitamintabletták stb.), szülői vagy egyéb
felügyeletet igényelnek. Ezek költsége csökkenthetővé, megtakaríthatóvá
válik, a megtakarítás becsült összege milliárd forintokban mérhető. A
program további haszna a túlzott mértékű és alkalmú gyógyszerfogyasztás
csökkentése vagy megelőzése. A gyógyszerek mellékhatásaiból eredő egyéb
veszélyek, következmények kialakulása megelőzhető. A gyermekek megbetegedése
és azok gyakorisága önmagában is jelentős szülői stressz forrás. Ez a
probléma munkahely elvesztéséhez vezethet, nem beszélve az ilyenkor kialakuló
szülői vitákról, veszekedésekről, amelyek hozzájárulhatnak a válások
számának növekedéséhez. A betegfelügyeletet ellátó szülők, személyek
termelésből való kiesése szintén jelentős vállalati haszon és
nemzetgazdasági eredménycsökkentő.
Programunkhoz befektetőket, támogatókat és segítőket keresünk! Akit e
cikkben közölteknél is több érdekel, az a szerzők közül találkozhat
Siklós Anitával és a kutatást bemutató poszterével a Magyar Pszichológiai
Társaság XXII. Nagygyűlésén, 2013. június 6-án délelőtt, az ELTE PPK,
VII. ker., Kazinczy u. 27. sz. alatti épületében.
http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=6250&cat=8
Vissza
a lap elejére
Bornemissza
Katalin
A
személyiség és megküzdési stílus bejósolhatósága saját mesék által
(Személyiség és megküzdési stílusok szakdolgozat, 2014)
A
kutatás a meseterápia diagnosztikai eljárásait ötvözte a személyiség mérésére
használt tesztekkel. A 45 fős, Arany János Tehetséggondozó Program kollégista
diákjaival készült vizsgálat lényege a személyiség irányultságának,
megküzdési módjának bejósolása volt a 45 darab saját maguk által írt
mesék által. A proppi hőstípus, irányultság, megküzdési stílus, szükséglet,
meghatározás a mesékből lehetőséget adott a személyek által megalkotott
mesehőstípus vizsgálatára, valamint a metamorfózis jelensége kapcsán a kísérleti
személyek irányultságának, és megküzdési stílusának következtetésére.
A pontos visszamérés az EPQ, BFI valamint a Lazarus tesztjének az alkalmazásával
történt. A vizsgálat kapcsán bebizonyosodott az egyén hőstípus irányultságának,
és proppi hőstípusának összefüggése az egyén irányultságával. Az egyén
szükségletére vonatkozóan főként hiányalapú, szociális szükségletek
jelentek meg a mintában, a legmagasabb hierarchia szintjén álló szükségleteket
a kereső hőstípussal rendelkező (ambivertált, extravertált) személyekeknél
találtam. A megküzdésre vonatkozóan a legtöbb személy problémacentrikus
megküzdőnek bizonyult, az extravertált személyek érték el a legmagasabb értékeket
a segítségkérés dimenziójában. A magasabb céltudatos cselekvés megküzdési
stratégia inkább a kereső hősökkel rendelkező személyekre volt jellemző
(ambivertáltak, extravertáltak). A jungi tipológia alapján extravertált
mesehősökkel rendelkező személyek magas pontszámot értek el céltudatos
cselekvés dimenziójában.
Kulcsszavak
Arany
János Tehetséggondozó Program, BFI, EPQ, irányultság, jungi irányultság,
Lazarus- teszt, Maslow piramis, megküzdési módok, meseterápia, proppi
hőstípus
Kapcsolat
bornemisza.kata@gmail.com
Kata
jelest kapott szakdolgozatára. Kutatása beleilleszkedik, megerősítette
és bővítette a 2005 óta folyamatosan gyűlő vizsgálati eredményeket. Gratulálok!
Vissza
a lap elejére
Lejko
Reka
Tiltások
a mesékben és a hétköznapi valóságban
Szakdolgozatomban
a tiltások megjelenését vizsgáltam a meséken belül és a hétköznapokban.
A mesék esetében magyar népmeséket, azon belül varázs- és tündérmeséket
vizsgáltam Benedek Elek ’Többsincs királyfi’ és Illyés Gyula ’Hetvenhét
magyar népmese’ kötetei alapján. Az utóbbi esetben, tehát a hétköznapokban
megjelenő tiltások vizsgálatára pedig két mintát különítettem el. Ezek
közül az első vizsgálati csoport a serdülők (12 – 18 év; 70 fő)
voltak, akik esetében a szülő-gyerek viszony intenzív változásokon megy
keresztül, a függetlenség, autonómia gyakorlásán keresztül. A második
csoport felnőtt (30 – 50 év; 55 fő) populációból állt. Ezen mintán belül
alcsoportot képzett a munkahelyi felnőtt (30 – 50 év; 60 fő) csoport, kiknél
a munkahelyen előforduló tiltásokra kérdeztem rá. A vizsgálati személyek
esetében vizsgáltam a tiltást és annak megszegését egy lehetséges magyarázatára
alkalmas pszichológiai elmélet értelmében (mely Juhász László pszichológus
által kifejtésre kerül a későbbiekben), majd a tiltások és a szülői
nevelési stílus kapcsolatát, a Baumrind által leírt nevelési stílusok
mentén. Miután feltártam a felsorolt csoportok egyedeinél (serdülők által
írt mesék: 53; felnőttek által írt mese: 41; munkahelyi felnőttek által
írt mesék: 41) és a mesékben megjelenő tilalmakat (40 tiltást tartalmazó
mese: 64 tiltás), kutatásom arra irányult, hogy mindezen csoportok és a varázs-
és népmesék, pl. serdülők és a választott népmesék tiltásainak megszegését
kísérő motivációk között milyen hasonlóságok és különbségek találhatóak.
A
vizsgált tilalmakat mindhárom mintában szignifikáns mértékben megszegték,
az észlelt nevelési stílus pedig korosztályonként és szülő nemétől függően,
de mutatott kapcsolatot a tiltásra adott mind projektív, mind tudatos véleménynyilvánításban,
valamint a serdülők esetében a varázs- és tündérmesékben vizsgált motivációk
tükrözték a serdülők pszichés tartalmait. Eredményeim még további kutatást
és bizonyítást igényelnek, azon a téren, hogy a tiltás, mint archetipikus
lelki jelenség megállja-e a helyét egy több kultúrát magába ölelő kutatáson
belül is, illetve a tartalma által keltett, megszegésben közrejátszó,
egyetemes emberi szükségletek archetipikus jelleget mutatnak-e vagy kultúrafüggőek.
Kulcsszavak
archetipikus
lelki jelenségek, autonómia, Baumrind, nevelési stílusok, népmesék, motiváció,
tiltások, tiltások megszegése, varázs- és tündérmesék.
Példa
Eredmény
A 40
tiltást tartalmazó varázs- és tündérmese 64 tiltása 40 esetben megszegésre
került, 23 esetben betartották, 1 esetben pedig megbeszélés által került
sor megoldásra. Azaz hipotézisem beigazolódott, ugyanis a tiltások megszegésének
mértéke a betartáshoz és megbeszéléshez képest szignifikánsan (alfa =
0,01) nagyobb volt.
1.
Sz.
ábra: A varázs- és tündérmesékben, valamint serdülők, felnőttek és
munkahelyi felnőttek által írt mesékben megjelenő tiltásra adott megoldások
százalékos eloszlása.
Réka szakdolgozata és
államvizsgája sikerrel zárult, gratulálok! Munkája, kreatív szemlélete, kérdésfeltevése
jelentős segítség további
kutatásaimhoz, köszönöm! A
szerző elérhetősége: tiltasok@gmail.com
Vissza
a lap elejére
|
